Elment... :'(

Elment, itt hagyott minket apukám...:'(
Régóta cukorbeteg volt, amiből magával hozott több betegséget is. Ma mégsem ez volt az ok, ami elvette tőlünk Őt....:'(
Infarktust kapott, de az orvosok nem tudtak már segíteni rajta.:'(

Szerettem Őt... Úgy gondolom, hogy engem sosem bántott, mindig jó volt a kapcsolatunk...
Még fel sem fogtam igazán, hogy mi is történt... Amikor eszembe jutnak róla emlékek, vagy kezembe kerül egy tárgy, amiről eszembe jut, olyankor sírógörcs tör rám.
Most be vagyok nyugtatózva, így tudom ezt a bejegyzést leírni, bár itt a gombóc a torkomon, fojtogat a sírás.
Hálás vagyok neki... Hiszen amikor annyira a padlóra kerültünk anyagilag, ő nekiindult a városnak, és ment munkát keresni, amiből minket is ki lehet rángatni a kakiból...

Régebben is csinálták ők ezt az építőipari melót a Tibivel, s most megint összejött.
Összefogtak hát... Apum elvállalta a munkákat, beletette az összes vésztartalék pénzét, amiből a munkához kellő anyagot megvették, majd ketten güriztek ezerrel... Mindegy volt, hogy hétközben, hétvégén, ünnepnapon... mindig csinálták, hogy határidőre kész legyenek, és jöhessen a következő.
Mondhatni, hülyére dolgozták magukat, még egy esetleges betegség, láz sem állította meg őket.
Egy idő után apu ki tudta venni az ő betett pénzét, és a cég önállóan tartotta fenn magát.
Ettől kezdve a kemény közös munkából közössé vált a bevétel és a kiadás is...

Így történhetett meg az, hogy szépen lassacskán ki tudtam fizetgetni a nagyon elmaradott csekkjeimet... Persze még nem fogyott el, de már koránt sem annyi, mint ahonnan indultunk...

Hálás vagyok Neked APU!!! Köszönöm!!!
Nagyon szeretlek!

Tudom, hogy mint mindennek, ennek is meg van az oka, hogy miért mentél el, miért most, és miért ilyen fiatalon... de mégsem értem!!! Felfoghatatlan, érthetetlen, megmagyarázhatatlan!!!
Hiszen még csak 56 éves voltál!!!

NYUGODJ BÉKÉBEN APUKÁM!!!

"Fények felé sietsz most a kikövezett úton,
Hátra sem tekintesz, már nem aggódsz a múlton.
Emelt fővel fentről nézel, nagy-nagy messzeségből,
Mi itt némán hallgatunk féltett büszkeségből...
Keserű a fájó búcsú, mardosó a bánat,
De te csak menj, ha menned kell, tárd ki angyalszárnyad.
Búcsúznunk kell Tőled, te már szebb világba értél,
Levetetted a földi gúnyát, fényes angyalruhát vettél! "

Tészta, tésztával...

Könnyezve néztem a tegnapi FÓKUSZ PLUSZ egyik cikkét. Rám törtek a nagyon is közeli élmények...
Tészta, tésztával...
Én sem élek jól.. de az jut eszembe ilyenkor, hogy szeretnék segíteni...

Zárolva

Első jelzáloghitelünket egy igen nyomós ok miatt vettük fel 2006-ban.
Nem is részletezném most ezt az okot, ha valakit érdekel és megkérdezi, úgyis elmondom.. de most nem is ez a lényeg.
Egy évvel később bankot váltottunk, jobb feltételek miatt. Valamivel kevesebb havi törlesztőrészlet, és még maradt is valamennyi (nem sok) pénzünk a kiváltás után.
Sajnos a közvetítővel nem beszéltük le előre, hogy hány % az ő díja, és jól meg is szívtuk... Rengeteg pénzt utaltatott magának közvetítői díjként, azt viszont elfelejtette (vagy nem is akarta?!?) közölni velünk, hogy oké, hogy a hitelt kiváltottuk, de a hitelkártyaszámlát is ki kellene tisztázni ahhoz, h lezárhassuk az ügyünket az előző banknál.
Nos pár hónap múltával értesítést kaptunk, h 100.000 hitelkártya tartozásunkat szíveskedjünk rendezni. Na bumm...
Nem nagyon ment a törlesztés anyagi problémáink miatt, ezért nekiláttak telefonon keresztül zaklatni a banktól. Fizetgettem én bele, amikor és amennyit csak tudtam, de képtelen voltam olyan ütemben ahogyan azt ők elvárták volna. Én belefizetgettem, de csak nőtt a tartozás a kamatok miatt... Amikor elérte a tartozás a 151.000 Ft -ot a kamatokkal együtt, akkor átadták az ügyet a bank behajtócégéhez, akik rápakolták a maguk kis kamatját, ami 60 valahányezer Ft.
Küldtek erről levelet, amire válaszként egy kérelmet írtam nekik, h adjanak részletfizetést.
Nagyon kedvező részletfizetést engedélyeztek (5.000Ft/hó), de sajnos pont úgy alakult, hogy azt a tényleg kedvező részletet sem tudtam fizetni...
Egy év elteltével, épp amikor lejárt egy másik hitelem, és helyette be tudtam volna vállalni egy ilyen 5000 Ft-os részletet, szóval pont ekkor adták át az ügyemet a helyi végrehajtónak, aki 140 ezer Ft-al toldotta meg az amúgy sem kisösszegű tartozásomat...
Levelezést kezdtem velük folytatni, amiben vázoltam szociális helyzetemet, mire azt a választ kaptam, hogy oké.. ők lerészletezik nekem, de ahhoz h lássák, hogy tényleg fizetni szándékozok, első körben a mellékelt 25.000 Ft-ról szóló csekket fizessem be.
Jah... ennyi pénzt nem tudok egyösszegben...
Most ott tartunk, hogy ráterhelték ezt is a házra, és lezárolták a jelzáloghitel számlámat, amire a családi és a gyes jön. Totál jogtalan elvenni valakitől a családi pótlékot és a gyest, viszont ha folyószámára jön akkor nem figyelik, nem foglalkoznak vele, hogy milyen jogcímen kapja az ember a pénzt, csak azzal, hogy ők vonhassanak.
Bírósággal, végrehajtóval levelezek ez ügyben, viszont az első dolgom az volt, hogy a CSP-t és a GYES-t postai úton kérem a MÁK-tól. Szal a következő már postán jön. Remélem...
Nehezen viselem, hogy az amúgy is iszonyat kevés családi támogatásaimból ebben a hónapban eddig 32.000 Ft-ot levont a végrehajtó... és a legrosszabb, hogy nem tudom használni a folyószámlámat!!!