Segítség a túlvilágról (???)

Ezt a történetet annak ajánlom olvasásra, aki legalább egy kicsit hisz a túlvilágban...
Zsuzsi kiborult, ezért elindultunk hozzá Pestre a anyuméktól, de előtte haza kellett jönnünk Soltra a gyerekülésért és az Ági GPS-éért. Megbeszéltük, hogy veszünk autópálya matricát és az új 6-oson hamar feljutunk.
Fontos hozzátennem, h mielőtt elindultunk anyuéktól, Ági elfújta a gyertyát, amit apuért gyújtottunk.
Mikor elértünk hozzájuk, Ági észrevette, hogy nincs meg a táskája, ezért kénytelenek voltunk visszamenni Dunaújvárosba a anyuékhoz a táskáért.
Végül is elindultunk. A GPS segítségével másfél óra múlva már ott is voltunk a Zsuzsinál.
Beszélgettünk, sétálgattunk.. megpróbáltunk kicsit kikapcsolódni. Ránk is fért, hiszen nagyon nehéz időszakon megyünk most keresztül mindannyian.
A nap végén Zsuzsi úgy döntött, hogy eljön velünk haza. Nem sokkal a hazaindulás után kivillant a töltés jelző lámpa a kocsiban... Nem tudtuk mi lehet ez, ezért megálltunk a legközelebbi benzinkútnál. A kutas benézett a motorházba, s induláskor sok szerencsét kívánt nekünk a hazaérkezéshez.
A motortér teli volt olajjal, az ékszíj ezért csúszott, a generátor pedig megállt.
Elindultunk, s útközben egyre idegesebben lettünk, ahogy sötétedett... hiszen mi lesz, ha teljesen elmegy az áram a kocsiban??? Akkor már nem fogunk látni, nem fogunk látszani...
Mentünk az úton és egyre jobban féltünk... Mi van akkor ha hirtelen beáll a motor?
Eszünkbe jutott, hogy ha apu élne, jönne értünk ezerrel, és segítene.
Nagyon hiányzott az apukánk, és kértük Őt, segítsen nekünk hazaérni.
Bence látta, érezte hogy ki vagyok borulva, s egyszer csak tisztán kimondta a következő mondatot:
- Nyugi anya, haza megyünk.
Olyan szépen és tisztán mondta, mint eddig még soha semmit.
Végül is elértünk anyuékig, ahonnan a Zsuzsi kocsijával mentünk tovább, így be kellett menniük a házba, kihozni a kocsit a garázsból.
Amikor beléptek egy olyan látvány fogadta őket, ami sokak számára hihetetlen, megmagyarázhatatlan. ÉGETT A GYERTYA, amit elfújt az Ági indulás előtt... ráadásul amikor anyu visszament a táskáért akkor sem égett, mert ha égett volna az anyu biztosan elfújta volna biztonsági okokból...
Ági pedig a saját autójával indult haza, s mi kísértük őt, nehogy baj legyen vele. Persze nem ért haza a kocsival, hiszen teljesen elment a világítása, ezért leállította egy vendéglő parkolójában, és átült hozzánk.
Késő volt már, és nagyon sötét.
Engem Bencussal hazavittek, és elment a Tibi segíteni, betenni egy másik aksit a kocsiba, hogy azt legalább hazáig el tudják hozni.
Tudom, hogy APU ott volt velünk.. és tudom, h Ő segített minket, és segíteni is fog...

Végszó: Anyuék mesélték, h mielőtt apu elment két éjszakával előtte, a '79 ben meghalt anyukájával álmodott, aki azt mondta neki, h jön érte...
Másnap még nevettek is, hogy mégsem jött... Következő reggel, pedig minden előzmény nélkül kapott apu szívinfarktust...

Hátborzongató, de biztos vagyok benne, hogy van túlvilág...