2012. január 28., szombat

Beszélgetés fontos dolgokról...

Beszélgettem a nagyfiammal. Régebben gyakrabban jutott időnk beszélgetni, de mióta koleszos lett, azóta alig jut ilyesmire idő. Általában az van, hogy ha nem vagyok elég szemfüles péntek délután amikor hazaér, akkor mire észbe kapok , már benne ül a gépben és ki sem lehet onnan rángatni.
Most ez másképp volt, Ő jött oda hozzám beszélgetni. Tudja, hogy bennem megbízhat, és azt is tudja, ha csinál valami olyat ami nem helyes, akkor sem ütöm érte agyon, hanem melléállok és segítek neki megoldani a problémát.
Nem, most nem csinált semmi olyat ami nem helyes, csak egy sima beszélgetésnek indult... na de erre még visszatérek, lássuk az előzményeket.

Általános iskolában nem nagyon voltak barátai. Inkább mindig csak odacsapódott valakikhez. A tanárokkal eléggé flegmázott már akkor is, de a többiekhez képest ez volt a legnagyobb gond vele, meg persze, hogy nagyon trehány volt és egyáltalán nem volt szorgalmas.
Sajnos eléggé befolyásolható, ezért sokszor volt az, hogy büntetést kapott az iskolában. Általában a rosszfiúkhoz csapódott ideig óráig, inkább csak iskolaidőben, mert nem nagyon volt az a délután csavargós gyerek... vagy lehet, hogy csak nem hívták(?) (szerencsémre).
Így történt az, hogy a Tibcsi nem cigizett, nem ivott, mint a többiek...
Ebben biztos is vagyok, hogy így volt, hiszen a többiek beárulták volna (ez bebizonyosodott egy rendkívüli szülői értekezleten nyolcadikban, amikor a többiek felsorolták egymást, hogy ki dohányzik, ki iszik..)
Sajnos ez a közösség itt az ált. suliban eléggé furcsa volt. A gyerekek azért piszkálták egymást mert a másiknak kínaiból van a ruhája és nem mondjuk egy NIKE, vagy ADIDAS.
Nekünk pont abban az időben még kínai ruhára sem tellett, így a gyerek rendesen ki lett piszkálva a suliból.
Azt úgy mindenki elfelejtette, hogy amikor negyedikesek voltak, akkor 15 db pizzát vettem az osztálynak saját pénzemen egy dunaparti kirándulásra. Lényeg, hogy eléggé csúnyán viselkedtek a Tibcsivel, csúfolták, hogy csak egy nadrágja meg egy pulcsija van, pedig az az egy ruha mindig tiszta volt rajta.
Alig vártam, hogy elkerüljön ebből az ítélkező környezetből.

Nekem eszem ágában sem volt koleszba íratni, de az osztályfőnök rábeszélt. Oké, gondoltam, legyen kolesz, próbáljuk meg.
A gólyatáborból már úgy jött haza, hogy ő kipróbálta a cigit. Elmondta.
Nem helyeseltem. Mondtam neki, hogy örülnék, ha nem szokna rá, első sorban az ő érdekében.
A középiskolai tanév harmadik hetében dohányzáson kapták, ami miatt csak figyelmeztették, és mondták neki, hogy ezért ki is rúghatják.
Természetesen ezért elbeszélgettem vele, mondtam neki, hogy örüljön, hogy egy ilyen színvonalas iskolába felvették, becsülje meg... Ne akarja magát kirúgatni.
Egy másik alkalommal, felhívott a kolesznevelő, hogy szeretne szólni, hogy a gyerekem, igaz vasárnap este, de két lánnyal és egy fiúval bent üldögélt egy vendéglátó helyen és sört ittak.
Jajj már.. ez a gyerek.. gondoltam.
Ekkor is elbeszélgettem vele... Mondjuk a másik fele a dolognak, hogy hogyan adhatnak ki alkoholt egy csapat 14-15 évesnek???
Több balhéról nem tudok, és azt gondolom, hogy ilyen volumenű nem is volt, mert a kolesznevelőkkel megbeszéltem, hogy azonnal szóljanak, ha olyasmit tesz a gyerek amit nem helyeselnek.
Kiderült (diákoktól tudtam meg), hogy a Tibcsim szobatársa, aki egyben a haverja is valószínűleg füvezik... Nem örültem a barátságuknak, sőt... nem sok múlott azon, hogy kivegyem Tibcsit a koleszból. A nevelő beszélt rá, hogy ne tegyem.
Elbeszélgettem erről is a Tibcsivel és Ő is mondta, hogy igen, tényleg jól hallottam a dolgot, de Ő nem csinálja, és nem is fogja sosem.. hiszen nem hülye...
Beszéltük akkoriban, hogy jó lenne valami sportra járnia, amivel lekötné magát, kitöltené a szabadidejét.
Bevallom őszintén, hogy én, aki bíztam a fiamban, kissé megingottam, nem voltam benne biztos, hogy nem füvezik Ő is, hiszen együtt laknak ezzel a fiúval.. esetleg együtt is lógnak, akkor meg mi tartaná vissza... Igaz zsebpénzt nem kap annyit, hogy ilyenekre költsön, de ki tudja.. Szóval a bogár ott mocorgott a fülemben, egészen máig.

Ott kezdtem ezt a bejegyzést, hogy beszélgettem a nagyfiammal.
Palacsintát sütöttem, amikor odajött hozzám, és megkérdezte, hogy járhat e kézilabdázni.
Ebből kiindulva valahogy nekiállunk beszélgetni minden dologról...
Elmesélte, hogy kikkel lóg, mit csinálnak. Elmondta, hogy van egy csaj, aki szeretne vele járni, de azért utasította el a Tibcsi mert a csaj füvezik, Ő pedig tudja saját magáról, hogy milyen befolyásolható.
Beszélt a szobatársáról is, a füvezősről. Mondta, hogy egy ideig kerülte azt a fiút, a füvezés miatt, de a gyerek rájött, hogy a Tibcsi jobb társaság neki, mint a füves cimborák.
Mondta a Tibcsi, hogy van egy gyerek a suliban, aki nagyon erősen napi szinten csinálja, és a legtöbbjüket Ő viszi bele a rosszba...
A szobatársa már nem csinálja, sőt a dohányzásról is le akar állni. Én elhiszem neki...
Elmesélt egy másik sztorit is a fiam, de nem örülök, hogy tudom. Múltkor, a régi "cimborái" kihívták Tibcsit itt Solton csavarogni. A gyerekem rendesen haza is ért időben ahogy azt megbeszéltük. Most elmondta, hogy vittek a többiek piát, amiből ivott Ő is, de kínálták valami porral is, amit nem fogadott el, ők viszont felszippantottak az orrukba. A másik gyerek meg fájdalomcsillapítót lopott az anyjától és arra ivott alkoholt...
Igen, tudom, hogy a Tibcsi is iszik valamennyit, ha nagy ritkán elmegy valahova... Elmondja.. Azt is tudom, hogy időnként elszív egy-egy cigit. De ha tiltom az semmivel nem lenne jobb, max nem mondaná el többet.

Azért örülök, hogy ezeket a történeteket megosztotta velem a Tibcsi, de ezek nagyon nehéz titkok...és nagyon rossz, hogy nem mondhatom el a szülőknek mert a gyerekem megkért...

Amikor a beszélgetésünk vége felé rákérdeztem, hogy Ő miért döntött úgy, hogy nem próbálta ki a felkínált lehetőségeket, akkor ezt mondta:
-Nem szeretném, hogy az agyam károsodjon, nem szeretnék hülye lenni.
Mondta neki ugyanis egy ilyen volt füves gyerek, hogy nagyon szar lett az emlékezete a füvezés óta...
Remélem ezt a későbbiekben is így fogja gondolni a fiam...

Ennek a fejben kell eldőlnie...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók